Hogyan hajtja a kiberbiztonság a KKV-k növekedését?
Úgy véljük, hogy a kiberbiztonságba történő befektetésnek – akárcsak bármely más befektetésnek – meg kell térülnie. A következőkben igyekszünk elmagyarázni, mire van szüksége egy kisvállalkozásnak ahhoz, hogy a biztonsági rendszer valóban az üzleti célokat szolgálja, és ne csupán formalitás maradjon.
A kiberbiztonságot gyakran rendkívül formális, „kockabejelölős” módon értelmezik: kötelező költségtétel a költségvetésben, biztosítás a támadások ellen, vagy egy további feladat az IT-csapat számára. A kis- és középvállalkozások számára azonban ez a megközelítés nem működik jól. Ahogy a vállalat növekszik, úgy növekszik a digitális technológiától való függése is, ami növeli a támadók számára elérhető potenciális behatolási pontok számát. Felhőszolgáltatások, üzleti alkalmazások, az új alkalmazottak számára beszerzett további eszközök: mindez új kockázatokat jelent. Végül a „mennyit kell befektetni a kiberbiztonságba” kérdés helyébe egy másik lép: hogyan segítheti a kiberbiztonság a vállalkozás növekedését anélkül, hogy további terhet róna a költségvetésre és a személyzetre? Ez az a pont, ahol a kiberbiztonság már nem csupán a fenyegetések elleni védelem, hanem az üzleti növekedés hajtóerejévé válik.


A hibák ára
A legújabb „Global Kaspersky B2B Market Pulse” felmérés szerint a kis- és középvállalkozások 86%-át érintette legalább egy kiberbiztonsági incidens az elmúlt évben, miközben ezeknek az incidenseknek 25%-a pénzügyi veszteségeket és üzleti leállást okozott. És nem mindig kifinomult, célzott támadásról van szó. Gyakran a fenyegetés a munkavállalók mindennapi tevékenységeiből ered, például nem ellenőrzött szoftverek, személyes eszközök, harmadik féltől származó mesterséges intelligencia-szolgáltatások használatából vagy gyenge jelszavakból. Mivel pedig az IT-csapatnak továbbra is el kell látnia a szokásos munkaterhelését, az infrastruktúra sebezhetősége hosszú ideig észrevétlen maradhat. Egy kisvállalatnál egy incidens következményei nem csupán egyetlen informatikai folyamatot érinthetnek, hanem gyakorlatilag az egész vállalkozást – katasztrofális eredményekkel: az alkalmazottak nem tudnak dolgozni, az ügyfelek nem kapnak szolgáltatást, az adatok elérhetetlenné válnak, és egy új projekt elindítása késedelmet szenved. A vállalat kénytelen erőforrásait a növekedésről a helyreállításra átirányítani. És így válik egy incidens üzleti kockázattá.


A több nem feltétlenül jelent jobbat
Első pillantásra a megoldás kézenfekvőnek tűnik: ha a fenyegetések száma folyamatosan növekszik, a vállalkozásoknak egyszerűen csak több biztonsági eszközt kell bevezetniük. A kis- és középvállalkozásoknak azonban van egy másik korlátozó tényezőjük: az erőforrások. Sok vállalatnál egy kis létszámú IT-csapatnak kell egyszerre foglalkoznia az infrastruktúrával, az alkalmazásokkal, a felhőszolgáltatásokkal, a munkavállalók eszközeivel és a technikai támogatással. A kiberbiztonság így csupán egy újabb feladat lesz a listán, gyakran anélkül, hogy a létszám vagy a szakértelem is arányosan növekedne. Az említett felmérés szerint a kis- és középvállalkozások, valamint a közepes méretű piac IT- és biztonsági szakemberei maguk is több belső korlátot emelnek ki: az incidensekre reagáló szakemberek hiányát, az IT-csapatok túlterheltségét, a biztonsági beruházások elhalasztását, valamint a használatban lévő eszközök és szolgáltatások számának gyors növekedését. Ez ördögi kört eredményezhet: a vállalkozás növekszik, az IT-környezet egyre összetettebbé válik, a biztonság kezelése nehezebbé válik, a kockázatok halmozódnak, és a biztonsági beruházásokat egyre tovább halasztják, amíg végül bekövetkezik egy incidens.
Jobb megelőzni, mint gyógyítani
Miután támadót észlelnek az infrastruktúrájukban, a vállalatok általában sietve igyekeznek egyszerre több területet is megerősíteni: az alkalmazottak képzését, az eszközök biztonságát, a felügyeletet, a felhőalapú biztonságot és így tovább. A felmérés szerint az incidensek után a vállalatok átlagosan 4,5 területen hoznak intézkedéseket. Ennek a megközelítésnek nyilvánvaló hátránya van: a szervezet először elszenvedi a következményeket, és csak utána deríti ki, hogy milyen védelem hiányzott eleve. Más szavakkal: a kiberbiztonság végül csak reakcióvá válik valami már megtörtént eseményre. Fenntarthatóbb megközelítés az, ha a vállalati biztonsági stratégiát fokozatosan, az üzleti tevékenységgel összhangban fejlesztik, előre látva az infrastruktúra és a folyamatok változásait. Nem szükséges minden lehetséges fenyegetést előre jelezni. Elég, ha az IT-csapat rendszeresen feltesz magának néhány gyakorlati kérdést: Mely technológiáktól és rendszerektől függ ma a vállalkozásunk? Mi változott az IT-környezetünkben? Hol vannak jelenleg a legnagyobb kockázatok? Mit tud a csapatunk reálisan kézben tartani? Milyen új biztonsági követelmények merülnek fel a növekedés következő szakaszában?


A vállalati kiberbiztonság fejlesztésének két útja
Amikor egy vállalat a kiberbiztonsági helyzetének folyamatos erősítésére összpontosít, két út nyílik meg előtte: a meglévő védelmi szint emelése, illetve a védelem kiterjesztése az új üzleti igényekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében. A vállalatok bármelyik utat önállóan is követhetik, vagy kombinálhatják őket.
1. út: a védelem fokozása
Ahogy a vállalkozás és biztonsági igényei fejlődnek, a cég áttérhet fejlettebb védelmi szintekre, és szükség esetén igénybe veheti a menedzselt szolgáltatások szakértelmét. Pontosan ez a megközelítés áll a Kaspersky Next Optimum mögött – egy olyan szolgáltatás, amely a növekvő kis- és középvállalkozásoknak szól. Egy kisvállalat kezdetben a Kaspersky Next EDR Foundations megoldással indulhat, majd a biztonsági érettség növekedésével áttérhet a következő védelmi szintekre – az EDR Optimumra, az XDR Optimumra, vagy ha menedzselt védelemre van szükség, az MXDR Optimumra
2. út: a védelem kiterjesztése
Előfordul, hogy egy vállalatnak nem kell alapvetően más védelmi szintre lépnie. Csak egy konkrét problémát kell megoldania, amely az üzleti növekedés során merült fel. Például a vállalat fokozhatja a felhőalapú infrastruktúra használatát, rájöhet, hogy az alkalmazottak jelentősen hozzájárulnak a kockázatokhoz, vagy szükségét érezheti a sebezhetőségek rendszerszintű kezelésének. Ilyen esetekben a védelem kiterjeszthető a biztonsági modulok segítségével. Ezek kompatibilisek a Kaspersky Next Optimummal, és lehetővé teszik az IT-csapatok számára, hogy a felmerülő konkrét igényeket kielégítsék anélkül, hogy le kellene cserélniük a meglévő biztonsági alapot. Íme az egyes modulok legfontosabb képességei: A Security Awareness segít csökkenteni az emberi tényezőhöz kapcsolódó kockázatokat, és az alkalmazottakat a védelem további rétegévé teszi. Az Email Security megerősíti a vállalati kommunikáció és az érzékeny adatok védelmét az e-mailen keresztül terjedő fenyegetésekkel szemben. A Workload Security segít megvédeni a felhőalapú és hibrid környezeteket, miközben a vállalkozások egyre több munkaterhelésüket helyezik át a felhőbe. A Vulnerability Management lehetővé teszi az IT-csapatok számára a sebezhetőségek azonosítását és prioritásba rendezését, hogy azokat még azelőtt orvosolhassák, hogy a támadók kihasználhatnák őket. A Threat Lookup & Analysis további kontextust nyújt a gyanús fájlok, objektumok és fenyegetési indikátorok vizsgálata során.


A kiberbiztonság mint folyamat: az előnyök
A kis- és középvállalkozásoknak nem szabad a kiberbiztonságot elérendő célként kezelniük, és minden lehetséges biztonsági eszközt egyszerre bevezetniük. Sokkal praktikusabb, ha ezt a vállalat növekedéséhez szorosan kapcsolódó, folyamatos folyamatként kezelik. Ez a megközelítés egyszerre több probléma megoldását is segíti elő:
1, Az üzletmenet folytonosságának fenntartása.
Minél hamarabb észlelik és megállítják a fenyegetést, annál kisebb az esélye, hogy az a vállalat működését megzavaró súlyos incidenssé váljon. A fenyegetések elleni védelem, azok korai felismerése és az azonnali reagálás mind hozzájárulnak a leállások kockázatának csökkentéséhez, és biztosítják az üzleti folyamatok zökkenőmentes működését.
2, A korlátozott erőforrások optimális kihasználása.
A vállalati biztonsági stratégia gondos tervezése kéz a kézben jár a folyamatok automatizálásával, a központosított átláthatósággal és a vizsgálati eszközökkel. Ezek pedig segítik a rutinfeladatok számának csökkentését, és felszabadítják az erőforrásokat az igazán fontos feladatokra.
3, Teremts alapot a jövőbeli növekedéshez!
Az üzleti növekedéssel párhuzamosan a biztonság megerősítésével a vállalat szilárd alapot teremt a jövőbeli kihívásokra – legyen szó akár a munkaterhelés védelméről, a fejlettebb sebezhetőségkezelésről vagy a mélyrehatóbb fenyegetéselemzésről. Így nem lesz szükség arra, hogy minden új üzleti folyamat megjelenésekor a védelmi rendszert a nulláról építsék fel újra.
Végső soron a jól felépített kiberbiztonság több, mint pusztán egy megelőzési és reagálási eszköz. Ez teszi lehetővé, hogy a vállalat a folyamatosan növekvő fenyegetések ellenére is folytathassa működését, új technológiákat vezessen be, új lehetőségeket ragadjon meg és növekedjen. Látogasson el weboldalunkra, hogy többet megtudjon arról, hogyan segítik a Kaspersky Next Optimum és Security modulok a növekvő vállalatokat olyan védelem kiépítésében, amely megfelel jelenlegi igényeiknek.
Forrás: Kaspersky blog